Összehangolt gazdaság- és iparfejlesztés az Alföldért címmel tartott konferenciát az Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Kft. ahol működéséről, feladatairól, eddig elért eredményeiről, jövőbeli terveiről és a Mercedes beruházáshoz kapcsolódó fejlesztésben betöltött szerepéről beszélt prof. Dr. Palkovics László az AIPA Kft. ügyvezető igazgatója, akadémikus és Szemereyné Pataki Klaudia, az AIPA Kft. Ügyvezető igazgatója, Kecskemét Város Alpolgármester asszonya az Alföldi Ipar és Gazdaságfejlesztési konferencia megnyitóján 2010. május 12.-én a Kecskeméti Főiskolán.

Az AIPA Kft. egy koordinációs feladatot ellátó 10 évre alapított nonprofit szervezet, mely azzal a céllal jött létre, hogy a Daimler AG beruházásának támogató környezetet biztosítson. A vállalat alapító tagjai: Kecskeméti Főiskola, KTK a Kecskemét városán keresztül, VOSZ, BKMKIK, VFA.

Szemereyné Pataki Klaudia kifejtette, hogy az eddigi munka vízválasztóhoz érkezett, mivel, 111 szervezet részvételével véget ért a tervezési időszak, a kritérium és célrendszerek elkészültek ezek alapján a portfólió összeállt. Az AIPÁ-ban működő eddigi munkacsoportok átalakulnak, és beolvadnak a klaszterbe, ahol szakmai bizottságként vesznek részt a projektek megvalósításában. Az AIPA klaszter 30 induló taggal alakult, feladata a 133 projektet tartalmazó projektportfolió megvalósítása. Ehhez szükséges a klaszterpályázat beadása, melyet május 30-án nyújtanak be.
Szemereyné hangsúlyozta, hogy a humán erőforrás területén gyökeres szemléletmód váltásra van szükség, példaként említette azt a nyugati mintát, amelyben már 1-6 éves korban fejlesztik a tanulási kompetenciákat. Ez az élethosszig tartó tanulás Magyarországon még csak a bevezetés alatt álló duális képzésnek a továbbfejlesztése, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kvalifikált, magas kompetencia szinttel rendelkező munkaerő jöjjön létre, megteremtve az alapot a kutatás-fejlesztés és a kkv-k beszállítói pozíciójáért vívott harcában.

A Daimler AG 760 szakképzett munkaerő felvételét tervezi ebben az évben, ún. multiplikátor alkalmazottakat, akik a további dolgozók képzéséért is felelnek. Az ország célja, minél több magyar munkavállalót foglalkoztatni, kb. a munkavállalók 60 %-át a régióból, a fennmaradó részt az ország többi részéről várják. A toborzással további 2000 fő felvételét tervezik a 2011-es évben, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyár megkezdhesse próbatermelését az év novemberében.
Prof. Dr. Palkovics László elmondta, hogy eddig nem tapasztalható lelkesedés mutatkozik a beruházás és ezáltal a térség gazdaságfejlesztési programja iránt, mivel utóbbi nem csak a Daimler AG, hanem a térség hosszú távú gazdasági és ipari fejlesztését tűzte ki célul, melynek része többek között a gépipar, a mezőgazdaság, az oktatás, az infrastruktúra fejlesztés.

A HR munkacsoport vezetője, Palotás József a HR problémákra világított rá, a kereslet-kínálat összehangoltságának hiányára, ennek megfelelően szükséges az ipar szempontjait szem előtt tartva a képzés átstrukturálása.                              

Dr. Brúszel László a Fejlesztési koordinációs testület vezetője elmondta, hogy a testület munkája elején azzal szembesültek, hogy nemcsak a feladat új, hanem a megközelítési módszer is (az alulról felfelé építkezés). ”Mi magunk építettük, nem külső feltételrendszerrel dolgoztunk, a sztenderdeket mi alakítottuk ki”. Az egyik legfontosabb projektként említette egy átfogó az egész térséget érintő széles spektrumú adatbázis létrehozását (települések fejlesztési tervei, ipari parkok, vállalkozások kapacitásai, K+F képességek stb.).
 

Dr. Lukács Pál 4 fontos pilléről beszélt, melynek egyik legfontosabb eleme a kutatás fejlesztés amely alapfeltétele a Daimler AG beágyazódásának, úgy, hogy a kkv-kat segíti a főiskola a magasabb hozzáadott érték megvalósításában. Ez azért létfontosságú, mert a környező országokban, pl. Romániában ugrásra készen áll a magasan képzett munkaerő, hogy átvegye környező országokban üresen álló pozíciókat.
 

Versegi János a Vállalati koordinációs testület vezetője kiemelte az egyablakos ügyintézés bevezetésének fontosságát, ami nemcsak a magyar, de a külföldi befektetők munkáját is megkönnyíti.
Nagypál Sándor a szerint város számára a szakemberek közreműködésével megalkotott városfejlesztési stratégia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyár idetelepüljön látva a város vállalkozások irányába tanúsított pozitív szemléletmódját- például a 4 éves időtartam alatt az iparűzési adó folyamatos csökkentése.
Vörös Attila a Logisztikai munkacsoport vezetője példaként olyan külföldi tanulmányokat emelt ki, amelyek modellezték egy-egy nagyberuházás után létrejövő további fejlesztések, beruházások indukálását. Egy hasonló részletes tanulmány elengedhetetlen ahhoz, hogy képet kapjunk a jövőben felmerülő üzleti lehetőségekről. Ugyanezt szükséges elvégezni a vállalatok szintjén is.
 

Prof. Dr. Belina Károly a K+F munkacsoport vezetője szerint a kutatás erőteljes támogatására lesz lehetőség a most elnyert két pályázat keretéből (TÁMOP 4.1.2; 4.2.1).

Gaál József a Beszállítói munkacsoport vezetője emlékeztetett arra a külföldi gyakorlatra, mely szerint egy ipari munkahely létrehozása legalább 2 további munkahelyet indukál. Erre példa a DB beszállítók (10 gyárkapun belüli, 35 gyárkapun kívüli) által generált 4-5000 munkahely.
 

A gyár építése is számtalan magyar alkalmazottnak ad munkát, mivel a kivitelezés 90%-át a hazai építőipari cégek a bonyolítják. Kanalas Imre a Társadalmi munkacsoport kutatója szerint „nyitott horizontális műhelyként képzelik” el a munkájukat. Projektként a társadalmi mobilitás megteremtését emelte ki, ami elképzelhetetlen annak ingatlanpiaci hátterének biztosítása nélkül.

Pomázi Gyula a Provice Kft. ügyvezetője, az AIPA Kft. szakértője összegzésképpen a program sikerességét attól tette függővé, hogy a megfelelő időben és helyen a megfelelő kompetenciával rendelkező személyek és vállalatok mekkora teljesítményt tudnak vagy akarnak belefektetni a térség sikerességébe.